A MIKROBIOM ÉS A SZÜLÉS!

Mi az a mikrobiom?

Hologenome.jpg

BODY MICROBES, by Bruno Vergauwen.

A mikrobiom az emberi testben élő mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszer. A kifejezést Joshua Lederberg amerikai kutató alkotta meg, aki az emberi testben helyet foglaló mikroorganizmusok életműködésekre és betegségekre gyakorolt hatásának fontossága mellett érvelt.

Az emberi test több mint tízszer annyi mikrobiális sejtet tartalmaz, mint emberi sejtet, tömege egyes becslések szerint akár 1400 grammot is elérheti. Vannak, akik „újonnan felfedezett szerv”-ként tekintenek a mikrobiomra, mivel létezését az 1990-es évek végéig nem ismerték fel általánosan, és jelenleg úgy gondolják, döntő hatással van az emberi egészségre. A mikrobák megtalálása a modern molekuláris genetikai módszerekkel vált lehetővé, hiszen nagy részük a jelenlegi technikákkal nem tenyészthető ki laboratóriumi környezetben. Úgy gondolják, kapcsolatba hozhatók autoimmun betegségekkel, mint a cukorbetegség, reumás ízületi gyulladás, izomsorvadás, sclerosis multiplex, fibromyalgia és talán a rák néhány fajtája. Az elhízást is elősegítheti a bélflórában található nem optimális mikrobakeverék. Tekintve, hogy a testünkben található mikrobák befolyásolhatják a neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok) termelését, megértésükkel közelebb juthatunk a skizofrénia, depresszió, bipoláris zavar és más neurokémiai egyensúlyzavarok gyógyításához.

A mikrobiomok létezése más környezetekben is megfigyelhető, például a talajban, tengervízi és édesvízi rendszerekben. Úgy gondolják, hogy az endoszimbionta elmélet először komplexebb élőlények létrejöttéhez vezetett, és az endoszimbiózis továbbra is alapvető szerepet kap az élőlények evolúciójában és új niche-ek elfoglalásában.

 Mi köze a mikrobiomnak a szüléshez?

Az emberi mikrobiomot kutató tudósok meghökkentő felfedezéseket tettek. Az egyik ilyen felfedezés kapcsolatot talált a szülés módja és az újszülött jövőbeni egészsége között.

Angliai, kanadai, amerikai tudósok is megszólalnak a filmben, mint ahogy többek között Dietert professzor, az Ivy League professzora, akinek fő kutatási területe az immunrendszer kifejlődése.

20140122043413-399px-Baby_boy_after_birth

Baby boy two hours after a home birth. Photographer Nils Fretwurs. Dec 2003

Elmondja, hogy az újszülött immunrendszere legnagyobb eséllyel akkor fejlődik ki teljes mértékben, amennyiben hüvelyi úton születik, azonnali bőrkontaktust teremt az édesanyjával és szoptatja az édesanyja. Ha mindez megvalósul az újszülött immunrendszere az édesanyjától kapott baktériumok közreműködésével teljes érettséget ér el.

Ennek következtében az újszülött élete folyamán, sokkal kevésbé lesz hajlamos krónikus betegségre, vagyis erősebb és egészségesebb lesz.

Ahogy a “MikroSzülés” című film bemutatja, a legújabb tudományos eredmények igazolják, hogy a szülés folyamatába való beavatkozás befolyásolja az újszülött immunrendszerének kialakulását. Ha az immunrendszer nem fejlődik ki teljesen, vagyis “tökéletlen” lesz, az az újszülött védekező mechanizmusának gyengeségét eredményezi.

Amennyiben az Ön immunrendszere nem fejlődött ki teljesen, vagyis “tökéletlen” amiatt, ahogy Ön született, Önnek sokkal nagyobb eséllyel lehet krónikus betegsége élete folyamán. Ha Önnek akár egyetlen krónikus betegsége is kialakul, az lavinaszerűen egyéb betegségek sorára teszi hajlamossá egész életén keresztül.

Ahogy Dietert professzor elmagyarázza nekünk, napjaink szülés protokollja tömegesen alkalmazza a beavatkozások egész sorát, aminek az eredményeképpen egyre több újszülött születik tökéletlen immunrendszerrel. Így tehát életük folyamán egyre többüknek lesz valamilyen krónikus betegsége.

Dietert

Still image of Professor Rodney R Dietert taken from “MICROBIRTH” Indiegogo pitch video. Copyright Alto Films Ltd.

Az emberiség védekező rendszerének épségét veszélyeztetjük. A mostani szülésvezetési gyakorlat jóformán előrevetíti a későbbi orvosi beavatkozások szükségességét.” Rodney R Dietert, Professor of Immunotoxicology, Cornell University

A szülés nem csak az immunrendszerünkre van hatással. A filmben megszólaló más tudósok a szülés alatt alkalmazott szintetikus oxytocin használatának maradandó hosszú távra is kivetülő hatását vizsgálják. A tudósok olyan megdöbbentő összefüggéseket fedeztek fel, amelyek az egész emberiség jövőbeni egészségességét kérdőjelezik meg.

Sue-Carter

Still image of Sue Carter taken from “MICROBIRTH” Indiegogo pitch video. Copyright Alto Films Ltd.

„A történelem legnagyobb emberkísérletének a kellős közepén vagyunk. Amikor visszatekintünk ezekre az időkre, azt mondjuk majd „Hihetetlen hogy ezt mi tettük a gyermekeinkkel.” Sue Carter, Biologist & Behavioural Neurobiologist

Az epigenetika, mint új tudomány tudósai megalakították az EPI-IC, vagyis a Szülés Epigenetikai Hatásai nevű nemzetközi kutatócsoportot, amely hipotézise az, hogy mind a vajúdás és a szülés is kritikus az emberi génállomány formálódásában. Ha a hipotézisük helytálló, akkor bebizonyosodik, hogy a szintetikus oxytocin, az antibiotikumok, és a császármetszés szülés alatti használata befolyásolja az újjáalakító folyamatokat és befolyásolja az édesanya és a gyermeke egészségét. A film felteszi azt a kérdést is, hogy mivel megvan annak a lehetősége, hogy az epigenetikai változások generációkon át is öröklődhetnek, valószínűsíthető-e, hogy a mostani beavatkozásokkal okozott kár átöröklődik a jövő generációira.

A film a másik oldalnak is esélyt adva olyan tudományos bizonyítékokat is bemutat majd, amelyek megkérdőjelezik az előzőleg felvázoltakat. A film megszólaltatja a vezető szülészeti szervezetek vezetőinek véleményét, milyen okok  lehetnek a beavatkozások gyakoriságának növekedése mögött? Előfordul-e, hogy egyes beavatkozások orvosilag indokolatlanok? Vajon tudatában vannak-e annak, hogy az újszülöttnek szüksége van édesanyja baktériumaira ahhoz, hogy a saját mikrobiomja kialakuljon? Aggódnak-e a szülés elorvosiasodásának1 hosszú távon jelentkező,  egészségünkre gyakorolt hatása miatt? 

Cikkek a mikrobiomról …

 

Mikrobiom a súlytalanságban

162571main_GPB_circling_earth3_516

Spacetime

Mi történik az emberi szervezettel együtt élő mikroorganizmusok létfontosságú rendszerével az űrutazás során? A világűrben dolgozó űrhajósok személyiségére kétségtelenül hatással vannak munkakörülményeik. De mi a helyzet a bennük élő mikroorganizmusokkal, amelyek viselkedését akár néhány nap leforgása alatt is megváltoztathatja a súlytalanság?

 

Teljes cikk

A testünk nem csak a miénk – az emberi mikrobiom

theme-microbiome

Microbiome

Eddig úgy tudtuk, hogy minden ember egy önálló individuum, amely saját fizikai testtel és személyiséggel rendelkezik. Mára kiderült, hogy az emberi szervezet lényegében egy ökoszisztéma.

 

 

 

Teljes cikk

A testünk nem csak a miénk

Methicillin-resistant Staphylococcus aureus.

MRSA

Minden emberi egyed önálló ökoszisztéma, emberi és mikrobiális sejtek együttélése. Természetesen ebben a rendszerben a mi sejtjeink a meghatározóak – mint tölgyesben a tölgyfák – de anyagcserénket, egészségünket meghatározó módon befolyásolják a velünk és a bennünk élő szervezetek. A túlnyomó többségük hasznos vagy közömbös számunkra, ezek alkotják a „normál mikrobiomot”. Elenyésző kisebbségben vannak azok a lények, amelyek képesek megbetegíteni bennünket.

Teljes cikk